Berecz Antal Általános Iskola

Névadónkról

A boldogi

Berecz Antal Általános Iskola

névadója:

Berecz Antal

földrajztudós, pedagógus

1836. Boldog – 1908. Budapest

     Családtörténet     

A Berecz család történetének kutatása a XVIII-XIX. század fordulójáig vezet vissza bennünket a Felvidékre, Nyitra környékére. Id. Berecz Mihály és Óvári Borbála két fiúgyermeke, Péter és Mihály a nyitrai prépost, illetve a nyitraiIfj.BereczMihály az 1830-as évek körül herceg Grassalkovich (III.) Antalnál lett „praefectusbonorum”, azaz jószágigazgató, gazdatiszt. Három gyermeke közül Ferenc Váczváros kamarása, Antal pedig 1835-56 között Boldog község jegyzője.

 Bruckner Jenő (Boldog község főjegyzője 1918-1946) históriás könyvébe eredeti okmányok alapján jegyzi be: „1836-ban Nemes Berecz Antal nótárius fizetése 80 forint készpénz, 35 kila rozs, 3 öl fa, 3 szekér széna, 1 mázsa hús, 1 mázsa só.” A jegyző feladatairól a következőképpen szól: „Régi írásos adatok bizonyítják, hogy - bár a község hivatalos feje a községi bíró -, a jegyző volt az akkori közigazgatásnak a lelke, a kapott parancsok végrehajtója, a való élet és a kiadott rendelet összeegyeztetője. A földesúr és a falu népe között állandóan éles ellentétek voltak, s szinte észrevétlenül ékelődött be kettejük közé a nótárius, aki a földesúrnál tisztelettudó közbenjáró volt a jobbágyság érdekében, ellentétek elsímítója, instanciák szerkesztője, általnyújtója, a falu népének bizalmas tanácsadója, a törvények magyarázója.”

A római katolikus egyház anyakönyvében olvasható adatokból az is kiderül, hogy Berecz Antal családja Boldogon a „numero 6”-os házban lakott. Helyén ma az Acsay-háznak is nevezett épület áll, amely jelenleg az Általános Iskola használatában van.

E házban született a képen látható Berecz Antal és
Leffler Rozina első gyermeke, ifj. Berecz Antal 1836. augusztus 16-án.

 

 

 

A gyermekek

Id. Berecz Antal jegyző-tanítónak és feleségének -boldogi tartózkodásuk idején - négy gyermeke született:

                         Antal    -  1836. augusztus 16-án

                          Ede      -  1839. július 19-én

                          Róza    -  1841. október 4-én

                         Gyula  -  1856. április 11-én

Mindhárom fiúgyermekük magasraívelő pályát futott be.

A kor pedagógiai és tudományos életében jelentős szerepet töltött be ~ Antal, kinek pályafutását kötelességünk részletesen megismerni, s példaként az ifjúság elé állítani. Mielőtt ezt megtennénk, nézzük meg, a XIX. század végén miként írtak Edéről és Gyuláról.

~ Ede:

Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön és Pesten a piaristáknál végezte. 1862-ben Kolozsvárt tanítói oklevelet nyert, s mint elemi iskolai tanító ugyanott két évig működött. 1868-ben Haynald Lajos érsek a kalocsai székesegyház karnagyává nevezte ki. 1879-ben a budapesti felsőbb leányiskola rendes tanára lett, hol az ének- és zeneelméletet, vegytant és csillagászati földrajzot tanítja.

Munkái:

 -A zene alapelmélete.  (Bp., 1883)

 -Dalfüzér polgári és felsőbb leányiskolák számára (Bp. 1883)

 -Dalkönyvecske népiskolák számára (Bp. 1883)

 -Népszerű vegytan leányiskolák számára. (Bp. 1889) stb…

1894-től 1904-ig Temesvárt a m. k. áll. tanítóképezde tanára, fizika, kémia és zenére kinevezve. 1897-től u. o. a meteorológiai és szeizmológiai obszervatórium vezetője.

~ Gyula:

Tanítói képesítését a budapesti pedagógiumban nyerte. Azután több helyt tanítóskodott; 1884-ben a fiumei polgári fiúiskola igazgatójává nevezték ki., hol a polgári iskolát, de emellett a házi- és szakipar-tanfolyamot is szervezte. 1888-ban aháromszékmegyei tanfelügyelőséghez osztották be. **

1910-ben lugosi királyi tanfelügyelő.

Nagyobb munkái:

-Fehértemplom város tanügyi története (Fehértemplom, 1882)

-Háromszékmegye iskoláinak története (Sepsiszentgyörgy, 1890)

-Comenius élete és működése (1892), stb…

Berecz Antal ifjúkora és tanulmányai  

A XIX. első évtizedeiben Boldog alig 1000 lelket számláló, tisztán római katolikus helység, Grassalkovich- birtok 70 körüli jobbágytelekkel. Itt élte le Berecz Antal az első gyermekéveket, szerető szülői és testvérei körében, szerény viszonyok között. Boldog község históriájában is találunk erre utalást. „Amidőn a boldogi gazdák a dézsma kukoricát nem vitték Pestre, e miatt a nótáriust az uraság felmondással fenyegetvén meg, a nótárius instanciált is eképpen: >Keserű fájdalom lepett meg tegnap, midőn az adatott értésemre, hogy az uradalom szolgálatom felmondásárul eszmélkedik. Én szegény ember és Atya vagyok, ami már magában elég rúgó ezenvékony kenyér megőrzésére. <”- írja Bruckner Jenő, idézve a jegyző Berecz  Antalt.

A gyermekek taníttatásáról is gondoskodnia kellett az atyának. Így került a legnagyobb fiú Vácra, majd a pesti piarista gimnáziumba. S „hogy kedves szülőinek életét, kisebb testvéreinek neveltetését megkönnyíthesse, 1853-ban a kegyestanítórendbe lépett.” 1860-ban már a lévai gimnáziumban tanít, ahol a harmadik osztályban Baross Gábor is a tanítványai közé tartozik. Ugyanez év őszétől Kolozsvárra kerül, ahol barátja lesz gróf Mikó Imrének, „Erdély Széchenyijének”. Az ő közvetítésével kerül nevelőnek az ifjú Pálffy grófok, József és János mellé.

Ebből az időből – 1865-ből - maradt az utókorra egy naplószerű könyvecske. (Directórium) Ifj. Berecz Antal ceruzás feljegyzéseket írt bele a levelezéséről, utazásairól, az időjárásról, és a legfontosabb politikai eseményekről. E könyv bizonyítja, hogy öccsével, Edével, s húgával, Rózával is gyakran váltott levelet, és rendszeres látogatója volt az ekkor már Vácon élő családjának. Rózáról mindössze az ő feljegyzéseiből tudunk valamit. 1865. szilveszterén jegyezte be Berecz Antal a könyvbe a következő sorokat: „{Levél}…Rózától, melyben tudatja, hogy férjhez akar menni.”

Nevelői alkalmazásában két évig a rendházon kívül tartózkodott, és gyakran megfordult külföldön is. Természettudományos érdeklődése mindinkább elmélyült, így 1871-ben végső elhatározásra jutott: kilépett a piarista rendből, és a természettudományok népszerűsítésének szentelte magát.

 

A természettudós     

 

Berecz Antal már piarista szerzetes korában rokonszenvezett a természettudományokkal, hiszen 1858-60 között a bécsi egyetemen képezte magát. Felismerte, hogy az abszolutizmus alatt nálunk a természettudományi műveltség mennyire elmaradt. Ennek ellensúlyozására néhány kitűnő tudóssal együtt 1868-ban „Természet” címmel ismeretterjesztő folyóiratot alapított, melynek szerkesztője és kiadója volt egy személyben.

A rendből való kilépése után 1872-ben Hunfalvy Jánossal, Vámbéry Árminnal ésXantus Jánossal együtt megalapította a Magyar Földrajzi Társaságot.

Ebben a tisztségben folyamatosan 32 évenát működött,  ugyanezen idő alatt a Földrajzi Közlemények szerkesztője is volt.

1904-től haláláig a tiszteletbeli örökös főtitkári címet viselte. Jelentős érdemei voltak a Magyar Afrika Társaság létrehozásában és vezetésé-ben.

 

 

 

 

 

Az ifjú tudós

 

   Nyelvtudása és megnyerő modora alkalmassá tette a Magyar Földrajzi Társaság nemzetközi ügyeinek intézésére is. Külföldi kongresszusokon méltón képviselte a hazai földrajzi és rokon tudományágakat. A sarkkutatás iránti különös érdeklődésére vall, hogy levelezésben állt többek között Nansennel, aki 1898-ban a Társaság vendégeként Budapesten is járt.

Térképészeti munkássága is jelentős: munkatársa volt Brózik Károlynak a Nagy Magyar Atlasz szerkesztésében.

Farkasfalvy Imre nekrológja szerint „térképet a kiadók nála nélkül - úgyszólván – nem is bocsátottak áruba…”

Szervezőmunkájának sokrétűsége miatt saját, elmélyedt kutatási munkára kevés ideje maradt. Könyvei és egyéb közleményei inkább népszerűsítő jellegűek.

 

 A pedagógus

 

Berecz Antal a piarista rendtől megválva világi pályára lépett, és 1871-ben - 35 évesen - megházasodott. Felesége, Wagner Alojzia egyetlen gyermekük születése után öt évvel tüdőbajban meghalt. A kislány nevelése az édesapára maradt.

Ebben az időben a hazai nőnevelés még csak alakulófélben volt, s elsősorban idegen nevelőnők tanították a leányokat idegen nyelvre, zenére, festésre…

Gróf Teleki Blankával együtt Berecz Antal is úttörője volt annak az irányzatnak, mely szerint „a nő a nemzetnek gondozója, tőle függ a család, a társadalom képe”,…épp ezért „a nőnevelés nemzeti ügy, a nemzeti szellem legfontosabb tényezője”.

Így lett Berecz Antal az 1875-ben megalakuló budapesti felsőbb leányiskola tanára, majd két év múlva igazgatója. Ez az iskola lett a második otthona leányának, Lujzának is.
Az első intézményt követte a többi: a szegedi, mezőtúri, temesvári, lőcsei, stb…Trefort Ágoston kultuszminiszter hamarosan a felsőbb magyar leányiskolák miniszteri biztosává nevezte ki Berecz Antalt, aki európai színvonalú intézményhálózattá fejlesztette a nőiközépiskolákat.

Mint a Középiskolai Tanáregylet elnöke tapintatos eljárásával a különböző érdekű és nézetű tanárokat egyesíteni tudta. Elnökként nagy hatással volt a tantervek, miniszteri szabályrendeletek s a legújabb középiskolai törvényjavaslat készítésében, s általában ki tudta vívni, hogy őt minden, a középiskolákra vonatkozó kérdésben, mint szakértőt meghallgassák.

Sokoldalú tudással párosult lelki műveltsége irányt teremtett a hazai nőnevelés terén. Tanítványai szerették, tanártársai tisztelték…

Utóda, dr. Vajda Gyula így fogalmazta meg Berecz Antal ma is megszívlelendő legfőbb pedagógiai elvét:

 

„Tanítóvá csak az lehet, kinek lelke másokban él…”

Iskolánk legfontosabb jelképei:

 Iskolánk neve:

Iskolánk 2001. augusztus 16-án, választott névadónk születésnapján vette fel Berecz Antal (1836-1908), a község szülötte nevét, aki a hajdani boldogi jegyzõ-tanító elsõszülött gyermekeként fényes  pályát futott be a természettudományok és a pedagógia terén.

A névadó ünnepség „avatószülõje” Pálinkás József oktatási miniszter volt, aki a következõket jegyezte be iskolánk emlékalbumába:

„A millennium évében tartott iskolai névadó ünnepség alkalom volt arra, hogy Boldog lakói visszatekintsenek településük múltjára. Minden közösség az emlékeiben megörzöttjeles események, kimagasló személyiségek munkásságából meríteröt ahhoz, hogy jogos bizakodással építse jövöjét.

A boldogi születésü Berecz Antal a XIX. század jeles természettudósa és pedagógusa életével, munkásságával bizonyította azt, hogy az életnek értelmet csak az a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Kívánom, hogy a Berecz Antal Általános Iskola tanulói, pedagógusai számáraBerecz Antal sokoldalú tudással párosult lelki müveltsége legyen az erkölcsi példa, amelyet követve sikeres egyéni életpályájukkal gazdagítani fogják mind szülöföldjüket, mind a nemzetet!”

Ünnepségünket megtisztelték jelenlétükkel Berecz Antal leszármazottai is.

Az iskolánk elõterében ekkor elhelyezett emléktábla iskolánk mûvésztanárának, Szpisják Pálnak, valamint Zólyomi István helyi kõfaragó mesternek az alkotása.

Iskolánk zászlója:

A Berecz Antal nevéhez kötõdõ jelképeink legfontosabbika a 2002. júniusában felavatott iskolazászló,  amelyet Szpisják Pál mûvésztanárunk tervezett.

Felavatta:  Dr. Nemerkényi Antal, a Magyar Földrajzi Társaság jelenlegi fõtitkára, Berecz Antal utóda.

Zászlóanya: Nényei Gáborné, névadónk dédunokája, a KALÁSZ  elnöke.

Felszentelte: Lukács András apát úr, falunk szülötte.

 

 

 

 

 

Iskolánk himnusza:

A zászlóavatás alkalmából elõször felcsendülõ Berecz-himnuszBerecz Antal munkásságára oly jellemzõ gondolat mind zenéjében, mind szövegében, iskolánk mûvésztanárának, Somogyváry Lászlónak alkotása.  Szövegében refrénként visszacseng a

 

„Tanítóvá csak az lehet, kinek lelke másokban él . . .”

 

Iskolánk himnuszának szövege jól kifejezi azt az eszmeiséget, melyet mindannyian vallunk, és amelyre törekszünk:

1. Az iskolánknak célja: a mûvelt, bölcs diák,

    Kinek szívét-lelkét hûség, jóság hatja át.

   Mert hisszük-valljuk bátran a névadónk szavát,

    Most véssük mélyen szíveinkbe gondolatát:  (hogy)

            Refrén: Tanítóvá csak az lehet, kinek lelke másokban él,

                          Kinek szíve mélyén a szépség-jóság mindennél többet ér.

2.      A szeretet, s összetartás és önfeláldozás,

Ez jellemezzen mindnyájunkat éltünkön át.

A névadónk a példa, ki csak másoknak élt,

Most kövessük hát buzgó szívvel intelmét:  (hogy)

Refrén: Tanítóvá csak az lehet, . . .

A Berecz Antal Alapítvány az iskolát és a község érdekeit egyaránt

szolgáló közhasznú magánalapítványként 2001 júliusa óta mûködik az

alábbi célkitûzések szerint:

_ Honismereti és helytörténeti kutatómunka segítése

_ Berecz Antal nevéhez fûzõdõ hagyományok ápolása

_ Boldog község kulturális értékeinek megismertetése,

népszerûsítése

_ Kulturális, néprajzi, helytörténeti programok támogatása

_ Az iskolai oktató-nevelõ munka tárgyi és személyi feltételeinek

javítása, ezen belül elsõdleges nevelési feladatunk, a környezeti

nevelés segítése, az iskolai környezet szépítése

 

Eredményeink:

_ Berecz-zászló elkészíttetése

_ Berecz-emlékhelyre üveges tárlók készítése

_ Iskolai hangosító berendezés vásárlása, bõvítése

_ Iskolai pihenõudvarok kialakítása

_ Alsós iskolaépület új kerítésének elkészítése

_ Audiovizuális szekrények és berendezések vásárlása

_ Iskolai Emlékezet programhoz kiállítószekrények készíttetése

_ Iskolai, kulturális és sportrendezvények anyagi támogatása

_ Iskolai album vezetése

_ Berecz évkönyv, Szántó-kötet kiadása

_ Egészségnevelõ programok

_ Iskolaépületek felújításához hozzájárulás

_ Önkéntes munkák szervezése

Kedves Boldogiak, Tisztelt Adózó Állampolgárok!

A Berecz Antal Alapítvány tizenegy éve színesíti a boldogi civil életet, és nyolcadik éve

jogosult a személyi jövedelemadó 1 %-os felajánlásaira.

Az Önök jóvoltából:

- az elsõ esztendõben 167 000 Ft-ból médiaszekrényeket vásároltunk, a második évi

felajánlások 220 000 Ft-jából az alsó tagozat udvari játékait fejlesztettük. A

harmadik évben 312 000 Ft-ot költhettünk az 1. osztályos tanterem padlózatának

cseréjére.

- A 2008. évben felajánlott 351 000 Ft-ból az önkormányzattal közösen az Árpád úti

épület lépcsõháza új, hõszigetelt ablakainak cseréjét végeztük el.

- A 2009. évi felajánlások 559 000 Ft-os összegét a 70 éves öregiskola felújításához

adtuk hozzájárulásként.

- A 2010-ben kiutalt 427 000 Ft-ot az újiskola balesetveszélyes bejáratának

átépítésére, akadálymentesítésére tartalékoltuk, amit a tavalyi (2011-es) összeg

(442 000 Ft) felhasználásával együtt alapítványi önerõbõl oldottunk meg.

Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az Önök által felajánlott összegeket évrõl-évre hasznos

célokra, a boldogi közösség javára használtuk fel, kérjük, tiszteljenek meg bennünket azzal,

hogy idén is az iskola fejlesztésére ajánlják fel adójuk 1 %-át!

    Köszönjük szépen!

Tóth Éva, a kuratórium elnöke

Rendelkezõ nyilatkozat a befizetett adó 1 %-áról

A kedvezményezett adószáma:

18583854-1-10

A kedvezményezett neve:

Berecz Antal Alapítvány

Ezt a nyilatkozatot tegye egy kisméretû postai szabvány borítékba, amelyen feltüntette a

nevét, lakcímét és az adóazonosító jelét, vagy elektronikus adóbevallásában alapítványunk

adószámát tüntesse fel kedvezményezettként.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A boldogi Takarékszövetkezetnél vezetett számlánkra köszönettel

fogadunk egyéni felajánlásokat!

Számlaszámunk: 62100133-15600039

Alapító okirat

Az iskola honlapja

Az intézmény neve:  Boldogi Berecz Antal Általános Iskola

Székhelye: 3016 Boldog, Árpád út 23.
Email: boldogi.iskola@indamail.hu
Tel./fax: 37/355-013 ( intézményvezetõ)
Tel.: 37/555-010 (iskolatitkár)
Telephelyei: 3016 Boldog, Kossuth út 5.
Tel.: 37/355-026 ( intézményvezetõ h.)
3016 Boldog Kossuth út 13.

Intézményvezetõ: Tóth Éva
Intézményvezetõ helyettes: Dinnyésné Nagy Katalin
Iskolatitkár: Surányi Mihályné