Tájház

Boldogon a falu lakóinak összefogásából, szülőfalujuk iránti szeretetből jött létre a tájház 1987-ben. Az itt élők saját erejükből hozták helyre a házat és adták össze a berendezését. Folyamatosan gyarapszik és szépül, hiszen sajátjuknak tekintik, múltjuk, mindennapi életük egy kis darabkájának, mely hírül adja az utókornak és az idelátogatóknak, hogyan éltek, dolgoztak, ünnepeltek valamikor. A boldogiak ezzel a gyűjteménnyel őrzik a népművészetet, s mindazt a szépséget, amit nemzedékek egymás utáni sora alakított ki. A műemlék jellegű épület sok látogatót vonz. Számukra idegenvezetés biztosított. A hagyományőrző csoportok boldogi sütemények kóstolásával egybekötött műsorral kedveskednek az érdeklődőknek.

Cím: 3016 Boldog, Kossuth út 32.

Nyitvatartás: Bejelentkezés alapján

Ujváry Ferenc Művelődési Ház: 06-37/355-262

Nagy György - gondnok : 06-70/267-9371

E-mail: tajhaz@boldog.hu

Bővebben a tájházról

Boldog község lakóházainak uralkodó típusa a szarufás-torokgerendás szerkezetű, nyeregtetős, háromosztatú alföldi magyar ház. A tájház műemlék jellegű épület. Az első szoba egyik gerendájába vésett felirat szerint 1871-ben épült. Az 1930-as években "korszerűsítették" a házat: ekkor építették a tornácot, a nádfedelet lecserélték cserépfedésre. Megszüntették a szabadkéményt és két "rindófnyi" (a kemence tüzelőnyílása ajtóval lezárva) megépítésével modernizálták a tüzelőberendezést. Ekkor cserélték ki az első szoba ablakait nagyobbra, míg a hátsó házban az eredeti nyílászárók maradtak. Az ablakok fehérre, a zsalugáterek és a szemöldökpárkány zöldre vannak festve egy kis piros csíkkal. Az épület tartófalai vályogból készültek. A tető kakasülős szerkezet, utcai homlokzatán deszkaoromzat, szív alakú fűrészelt nyílásokkal, középen kereszttel. A tornác fedélszerkezetét téglapillérek hordják. A fehérre meszelt ház alját körben 60 centis búzakék csík díszíti. Az oszlopfők nemzetiszínűre festettek.

 

A ház beosztása

A tornácról lépünk a konyhába, innen nyílik a két szoba.Az első szoba, a tisztaszoba, eredeti berendezéssel: vetett ágy, saroklóca asztallal, bölcső, búbos kemence (a Gyöngyösbokréta hatását tükröző színes virágú festéssel) és sublód, a szépen összehajtogatott ruhaneműkkel. A szobában található puhafa bútorokat helyi asztalos készítette.A bútorok jellegzetes alapszíne piros, lócáknál zöld kazettával. A két ablak között tükör, a falon körben szentképek láthatók. Az egész szobát zsúfolt, tarka díszítés jellemzi. A hátsó szoba valamikor lakószoba volt. Általában az első szobában laktak a fiatalok, a hátsóban az öregek. A berendezés is öregesebb, szerényebb. Most itt található a "Bölcsőtől a sírig" viseletbemutató. Bábukon követhetjük végig a korosztályok és ünnepkörök szerint változó boldogi népviseletet. A konyhából visszatérve a hambitra, majd a búzáskamrából átalakított konyhába lépünk. Itt különbözű rendeltetésű és korú bútorok kaptak helyet. Innen nyílik a vendégszoba, amely régen istálló volt. Most körben kanapé, a falon különböző anyagú és hímzésű fej-és vállkendők adják a berendezést. A szoba dísze a mézeskalácsból fűzött "cifrázott kalács", melynek ládikójában foglal helyet a 12 kilós menyasszonykalács. A kalácsot a menyasszony keresztanyja készíttette el, a hérészmenetben vitték a vőlegényes házhoz, két órával a kikérést és a vőlegényes rokonság elvonulását követően. Kilépve a hambitusra a következő kis teremben Kunkovács László fotóművész állandó tárlata fogadja a látogatókat. Képein az ünnepeket és hétköznapokat egyaránt megörökítette. Az utolsó kis helyiségben, a szerszámosban, a különböző használati tárgyakat, munkaeszközöket mutatják be. Az udvar végébe kocsifészer van kialakítva.

 

A boldogi hímzés és viselet

A boldogi népviseletet az 1920-as évek végén ismerte meg az ország.

Bruckner Jenő főjegyző, aki Paulíni Béla mellett a Gyöngyösbokréta fő szervezője, néprajzi értékű fényképein mutatta be az országnak a boldogi viseletet.

Először 1925-ben Gödöllőn mutatkozott be a boldogi csoport, majd 1931-ben Budapesten szerepeltek a Szent István napi játékokon. Csodálatos népviseletének és néphagyományainak köszönhetően a falu egyre több vendéget vonzott. 1935-ben az országban harmadikként idegenforgalmi vendégház nyílt, mely a gyöngyösbokrétás bemutatók helyszíne lett. Több filmet is forgattak a faluban: Tavaszi zápor, Schubert élete, 120 boldogi népviseletes statiszta szerepelt az Aratás című filmben, és az Egy pesti éjszakában. A Magyar Bokréta Szövetség közreműködésével a Magyar falu és a Magyar néptáncok című filmekben is fő szerepet kaptak a boldogiak, de felvétel készült a híradó részére a feltámadási körmenetről is, sőt a hétköznapokról is.

A filmezés és idegenforgalom mellett a hímzések és népviseleti babák árusítása is pénzkeresethez juttatta az asszonyokat.

A boldogi fehérhímzés szépségére már az 1930-as években felfigyeltek. 1942-ben adták ki az első mintakönyvet.  A kendők mintáját kézzel írták elő. A fejre és nyakbavaló kendők alapmotívumai hasonlóak, arányosan kisebb megoldásban. A varrott kendő és a fodros kendő a fiatal lányok és asszonyok legünnepélyesebb ruhadarabja volt. A színes hímzésű selyem fej- és vállkendők később jelennek meg. Egyénileg is tervezték a mintákat, melyeket egyszínű selyemre selyemfonallal varrták ki. Ha rojtot is tettek a vállkendőre, csinált kendőnek nevezték. A posztó szoknyájukat is maguk hímezték a boldogi asszonyok, lányok.

A tájházban minden korosztály viselete bemutatásra kerül.

A kisbabát selyemhuzatú, hímzett pólyába tették. A karonülő kicsik obonyt és bukros főkötőt viselnek. Figyelemmel kísérhetjük a női viselet változását kislánykortól egészen az idős korig. A női felsőruha összetevői: szálika, sűrű ráncokba szedett szoknya, alatta a kacskaringós szoknyával, előtte köténnyel.

A lányok sajátos hajviselete a sodorba fésült, míg az asszonyoké a tyúkosan befont.

Legdíszesebb viselet, a menyasszony viselet. A bő félyinghez díszes pruszlikot, keményre vasalt fodroskendőt, fehér rakott szoknyát, viselt a menyasszony.

Koszorút, majd tükrökkel kirakott pártát tettek a fejére, melyről széles színes pántlikák lógtak.

A férfi öltözet legszebbike is a házasulandó fiatalember viselete: A vőlegény a menyasszonytól kapott fűzős-varrásos, pirosgombos inget viseli. A kalapja mellé tűzött bokrétát, valamint a zsebeiben lévő varrásos és margitdíszes zsebkendőket ugyancsak a menyasszonyától kapta az esküvő napján. Az új menyecske először fátyolosan, majd sátoros viseletben jelent meg a templomban. A csipkés kontyot az első gyerek megszületéséig viselhette.

Ahogy idősödött az asszony, úgy egyszerűsödött a ruházata is. Színe sötétedett, anyaga, díszítése egyszerűbb lett.

A férfiak ruhatárából a kiállítás a múlt század végéig hordott vászongatyát és vászoninget, lajbit, valamint posztókabátot, zsinóros nadrágot mutat be.

 

Jeles személyiségek, akik a háború előtti időszakban a boldogi viseletet és néphagyományokat népszerűsítették, Boldog hírnevét öregbítették:

  • Dr.Gönyei Sándor-Néprajzi Múzeum (cikkek, fényképfelvételek)

  • Balogh Rudolf (fényképek)

  • Kerékgyártó Adrienn-Néprajzi Múzeum (cikkek)

  • Bruckner Jenő (Boldog község főjegyzője)

  • Paulini Béla (Gyöngyösbokréta mozgalom elindítója)

  • Mallász Gitta (idegenforgalmi vendégház létrehozása, tervezése)

  • Fejős Pál (filmrendező)

  • Endrő Margit szobrász (boldogi viseletes szobrok)

  • Hollóné Hatos Kornélia (boldogi hímzésminta kiadása)

***************

Boldogi ételek és sütemények

  • Gölődin leves
  • Tepsis krumpli
  • Boldogi fehér káposzta
  • Mancsos tészta
  • Nagyrózsa
  • Kisrózsa

A receptek olvashatók: "Ízőrzők/Boldog-Heves megye" címre kattintva

http://www.mo-ka.hu/ oldalon

 

*************

Népszokások

 

Húsvét a tájházban

Kiszézés régen....

és napjainkban.